Családi bölcsőde
A bölcsődei útmutató lépésről lépésre
Családi bölcsőde létrehozása – 1. rész: A fenntartó
Amikor egy családi bölcsőde jön létre, az egy izgalmas hosszútávú projekt első két jelentős szakaszának elért mérföldköve. Ezen két szakasz a tervezés és az engedélyeztetés. Utóbbit hétköznapi szóhasználatban nevezzük így, hivatalos nyelven az engedélyes (családi bölcsőde) Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló közigazgatási eljárásról van szó.
Mind minden projektet, kívánatos egy ilyet is a tervezéssel kezdeni. Írássorozatunkat elsősorban a tervezés fázisában lévő leendő fenntartóknak, családi bölcsőde működtetőknek ajánljuk. Általános információt gyűjtöttünk össze, melyet a közzététel napjáig aktualizáltunk. Az írásokat bővíteni és frissíteni fogjuk tapasztalataink és olvasói jelzések alapján. Főként olyan körülményeket, tényezőket emelünk ki, amikre jellemzően sok kérdés érkezett az elmúlt fél év során.
Amennyiben engedélyeztetési folyamatot szeretnénk elindítani, akkor döntenünk kell, hogy milyen fenntartói formában akarjuk működtetni a létrehozandó családi bölcsődét.
A családi bölcsőde működtetéséhez a fenntartónak megfelelő jogi formát kell választania. Magyarországon a következő fenntartói formák lehetségesek:
- Önkormányzati fenntartás
- Kiknek ajánlott? Helyi önkormányzatok vagy társulások számára, akik közfeladatként kívánják ellátni a bölcsődei szolgáltatást.
- Előnyök:
- Magasabb állami finanszírozás érhető el.
- Stabil működés, hosszú távú fenntarthatóság.
- Hátrányok:
- Kötöttebb szabályozás, bürokratikusabb eljárásrend.
- Önkormányzati döntésekhez kötött.
- Intézményi formát preferál, ami magasabb beruházási és fenntartási költséget jelent.
- Egyházi fenntartás (nem állami, egyházi fenntartás)
- Kiknek ajánlott? Egyházi jogi személyek számára, akik hitéleti neveléssel kívánják kiegészíteni a bölcsődei ellátást.
- Előnyök:
- Az állami normatíva magasabb lehet, mint a nem állami és nem egyházi fenntartás esetén.
- Az egyházak számára külön pályázati és támogatási lehetőségek érhetők el.
- Hátrányok:
- Vallási alapú nevelés miatt szűkebb célközönség.
- Az egyházak működési szabályaihoz kötött.
- Civil szervezet (egyesület, alapítvány) általi fenntartás (nem állami, nem egyházi fenntartás)
- Kiknek ajánlott? Olyan szervezetek számára, amelyek nonprofit alapon kívánnak gyermekellátást biztosítani.
- Előnyök:
- Lehetőség adománygyűjtésre, pályázati források bevonására.
- Rugalmasabb működés, mint az önkormányzati vagy egyházi fenntartás esetén.
- Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet (fajlagos támogatás 100%-a).
- Hátrányok:
- Pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet, ha nincs állandó támogatás / költségvetési támogatás.
- Számviteli és adminisztratív terhek – nincs külön erőforrás rá. (pl. közhasznúsági jelentés készítése, több igénybe vett szolgáltatás szükséges).
- Nonprofit gazdasági társaság (Nonprofit Kft.) általi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Olyan vállalkozások számára, amelyek nem a profitszerzésre helyezik a hangsúlyt, hanem a közfeladat-ellátásra.
- Előnyök:
- Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet. (fajlagos támogatás 100%-a)
- Rugalmas működési forma.
- Egyszerűbb működtetés, mint egyesület vagy alapítvány esetén.
- Hátrányok:
- A nyereség nem osztható fel, hanem a tevékenységre kell fordítani.
Megjegyzés: Fenntartó lehet forprofit gazdasági társaság (Bt, kft, zrt, etc.) is, azonban ez a
választás ritka, mivel a forprofit cégek a központi költségvetési támogatás fajlagos
összegének 30%-ára lehetnek jogosultak.
- Egyéni vállalkozó általi fenntartás
- Kiknek ajánlott? Azoknak a szakembereknek (pl. kisgyermeknevelőknek), akik saját maguk szeretnék működtetni a családi bölcsődét, egyéni felelősségvállalással.
- Előnyök:
- Nagyobb rugalmasság a működésben.
- Gyorsabb adminisztratív eljárások.
- Hátrányok:
- Normatív, központi költségvetési támogatásra jogosult lehet – de csak a fajlagos összeg 30%-a erejéig.
- Teljes anyagi felelősség a fenntartót terheli, aki egyben a vállalkozó természetes személy is.
- Pénzügyi fenntarthatóság nehezebb lehet.
Melyik fenntartói forma a legmegfelelőbb?
Ezt mindig a lehetőségek, a kitűzött célok és a helyi területi viszonyok és a projektgazda prioritásai döntik el, például:
- Ha szeretnétek normatív támogatást igényelni: akkor önkormányzati, egyházi, civil szervezeti vagy nonprofit kft. fenntartás javasolt.
- Ha teljes rugalmasságra van szükség: az egyéni vállalkozás vagy a nonprofit kft. lehet jó választás.
- Ha közösségi finanszírozásra is építenétek: akkor egy egyesület vagy alapítvány lehet előnyös.
A fenntartói forma kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a jogszabályi előírásokat, az adózási lehetőségeket és a támogatási rendszereket is. E kérdéskörben érdemes könyvelővel, adótanácsadóval konzultálni, hogy a legoptimálisabb lehetőséget tudjátok kiválasztani.
A civil fenntartás lehetséges formái közé az egyesület és az alapítvány tartozik, mivel mindkettő alkalmas közhasznú gyermekellátási feladatok ellátására, például családi bölcsőde működtetésére. Az alábbi táblázatos összehasonlítás segít megérteni a két forma közötti különbségeket a létrehozás feltételei, működtetés, adminisztráció bonyolultsága és költségesség szempontjából.
Egyesület vs. Alapítvány Összehasonlítás
Szempont | Egyesület | Alapítvány |
Létrehozás feltételei | Legalább 10 alapító tag szükséges. | Egyetlen alapító is létrehozhatja. |
Alapító okirat tartalma | Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait. (alapszabály) | Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét. (alapító okirat) |
Alapítói vagyon | Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. | Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására. |
Döntéshozó szerv | Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét. | Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság. |
Működés és fenntartás | Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben. | Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést. |
Adminisztrációs bonyolultság | Közepes – Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell. | Magasabb – A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről. |
Költségesség | Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár. | Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt. |
Pályázati lehetőségek | Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat. | Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges. |
Normatív támogatásra jogosultság | Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. | Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. Az alapítvány stabilabb pénzügyi hátteret biztosíthat a fenntartásra, amennyiben a működése során érvényesülnek a klasszikus alapítványi jellemzők. |
Megszüntetés | A közgyűlés dönthet a megszüntetésről, de a vagyon csak közérdekű célra fordítható. | Az alapítónak nincs joga visszavonni a vagyont, az csak a kitűzött céloknak megfelelően használható fel. |
Szempont | Egyesület | Alapítvány |
Létrehozás feltételei | Legalább 10 alapító tag szükséges. | Egyetlen alapító is létrehozhatja. |
Alapító okirat tartalma | Tartalmaznia kell a célokat, működési szabályokat és a tagok jogait. (alapszabály) | Meghatározza a célokat, az alapítói vagyont és a kuratórium összetételét. (alapító okirat) |
Alapítói vagyon | Nem kötelező induló vagyon, de működéshez szükséges forrásokat biztosítani kell. | Kötelező induló vagyon, amelynek elegendőnek kell lennie az alapítvány céljainak megvalósítására. |
Döntéshozó szerv | Közgyűlés (tagok döntéshozatali fóruma), amely választja az egyesület elnökségét. | Kuratórium, amely az alapító által kijelölt tagokból áll, nincs tagság. |
Működés és fenntartás | Az egyesület tagokból áll, akik részt vesznek a döntéshozásban és működtetésben. | Az alapítvány célhoz kötött, nincs tagság, a kuratórium kezeli és irányítja a működést. |
Adminisztrációs bonyolultság | Közepes – Közgyűléseket kell tartani, vezetőséget kell választani, tagdíjak vagy egyéb bevételek kezelését adminisztrálni kell. | Magasabb – A kuratórium feladata a működtetés, nincs tagsági struktúra, de évente jelentést kell készíteni a működésről. |
Költségesség | Alacsonyabb, mivel nincs kötelező induló vagyon. Az alapítás és fenntartás kevesebb adminisztrációval jár. | Magasabb indulóköltségek a kötelező alapítói vagyon miatt. |
Pályázati lehetőségek | Az egyesület aktív működése (tagdíjak, rendezvények) folyamatos bevételi forrást biztosíthat. | Alapítványként is lehet pályázni, de elsősorban alapítványi tőkéből és támogatásokból működik, tagdíj nem lehetséges. |
Normatív támogatásra jogosultság | Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. | Igen, ha pl: hazai forrású pályázatból hoz létre családi bölcsődét, vagy uniós pályázatból hoz létra családi bölcsődét, vagy ellátási szerződést köt az önkormányzattal. Az alapítvány stabilabb pénzügyi hátteret biztosíthat a fenntartásra, amennyiben a működése során érvényesülnek a klasszikus alapítványi jellemzők. |
Megszüntetés | A közgyűlés dönthet a megszüntetésről, de a vagyon csak közérdekű célra fordítható. | Az alapítónak nincs joga visszavonni a vagyont, az csak a kitűzött céloknak megfelelően használható fel. |
Melyiket érdemes választani?
- Ha közösségi működést szeretnétek és a tagok aktívan részt vennének a bölcsőde fenntartásában: EGYESÜLET tekinthető kedvezőbb választásnak.
- Ha stabil pénzügyi alapokat akartok létrehozni, és hosszú távú, tagoktól független működés a cél: ALAPÍTVÁNY tekinthető kedvezőbb választásnak.
- Ha kisebb indulótőkével rendelkeztek és egyszerűbb működést szeretnétek: EGYESÜLET könnyebben fenntartható.
- Ha nagyobb tőkét tudtok biztosítani és biztosítani akarjátok a fenntartás folytonosságát: ALAPÍTVÁNY formátum kedvezőbb lehet számotokra.
Nos, az alapítói szándék és prioritások mentén megfelelő fenntartói forma kiválasztása egy lényeges pont, egyike a szükséges alapköveknek ahhoz, hogy a családi bölcsőde létrehozása és működtetése sikeres lehessen.
Jövő héten új témával foglalkozunk: a családi bölcsőde személyi feltételeivel.
Ha szeretnéd profi segítséggel megvalósítani saját családi bölcsődédet, tekintsd meg szolgáltatásainkat az alábbi linkeken!
A bölcsődei útmutató lépésről lépésre
Családi bölcsőde létrehozása – 2. rész: A személyi feltételek
Visszautalva sorozatunk 1. részére, ha már döntés születik a fenntartói formáról és tovább lépne az immáron leendő fenntartó vezetője az engedélyeztetés (Szolgáltatói Nyilvántartásba történő bejegyzés) irányába, akkor itt az ideje annak, hogy megtervezze a személyi feltételeket.
Természetesen többféle tervezési technika alkalmazható, netán itt leírt lépések kihagyására is sor kerülhet; a gyakorlati végrehajtás során azonban ezek a kérdések és azok megfelelő rendezése megkerülhetetlen feladat minden fenntartó számára. Eddigi tapasztalatainkra építve állítottuk össze a tervezési lépéseket és témákat, igyekezve praktikus információt közzétenni olvasóink számára.
A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatások személyi feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet keretezik. A foglalkoztatás részletszabályaira több más jogszabály is irányadó. (pl: Munka Törvénykönyve, etc.)
A családi bölcsődében – amennyiben maximum 5 férőhely létesül, úgy szolgáltatásnyújtó személy alkalmazása szükséges. A szolgáltatásnyújtót a fenntartónak Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban szükséges alkalmaznia. Kivételt képez az az eset, ha a fenntartó egyéni vállalkozásban kívánja a családi bölcsődét működtetni.
Amennyiben azt a családi bölcsőde nyitvatartási idejének hossza indokolja, több szolgáltatásnyújtó alkalmazása is szükségessé válhat tekintettel arra, hogy a teljes napi nyitvatartási időt le kell fedni szolgáltatásnyújtó személy munkaidejével.
A munkakör betöltésének többféle irányból is feltételei vannak:
- nagykorúság,
- cselekvőképesség,
- büntetlen előélet,
- -ben meghatározott kizáró okok nem állhatnak fenn (erről nyilatkoznia kell a munkavállalónak),
- speciális erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia előző két körülményt,
- foglalkozás-egészségügyi alkalmasság,
- végzettség (15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. mellékletében elfogadottak közül)
- foglalkoztató által elvárt kvalitások.
A szolgáltatásnyújtó munkakör betölthető a miniszteri rendeletben előírt képzésben megszerzett tanúsítvánnyal vagy kisgyermeknevelő munkakör betöltésére alkalmas végzettséggel.
Amennyiben a leendő munkavállaló még nem rendelkezik végzettséggel az engedélyezési eljárás megindításakor, a szolgáltatás megkezdésekor vagy a családi bölcsődében munkakör betöltésének kezdetekor, – a többi feltételnek való megfelelés mellett – a végzettséggel kapcsolatos feltételnek a tanúsítvány megszerzésére nézve 6 hónapon belül kell megfelelnie.
A fenntartó hatáskörébe tartozik a döntés, hogy szakmai munkakört létrehoz-e a családi bölcsődében – vagyis létesít-e munkáltatóként kisgyermeknevelő munkakört, vagy sem. Amennyiben kisgyermeknevelő munkakört hoz létre, akkor a szükséges végzettség a már írt NM rendelet 2. mellékletében a kisgyermeknevelő munkakörre vonatkozó elfogadott végzettségek valamelyikével lehetséges.
Családi bölcsődében létrehozható 5-nél több férőhely is, gyakorlatilag maximálisan 8 férőhelyről beszélhetünk. Ha 5-nél több kisgyermek napi ellátását tervezzük, – SNI/KFJ kisgyermek ellátására speciális feltételek vonatkoznak – akkor segítő személyre is szükségünk lesz.
A segítő személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, teljes vagy részmunkaidőben. Segítő személyt szociális gondozói jogviszonyban is alkalmazhat a fenntartó. Az alkalmazási jogviszonyt a feladatellátás/munkavégzés paramétereinek körültekintő mérlegelése után célszerű kiválasztani.
A fenti alaphelyzettől eltérően – ha a fenntartó 3 vagy több családi bölcsődét tart fenn, akkor a családi bölcsődéket hálózatba kell szerveznie és a hálózati működés szabályai szerint kell működtetnie. Ennek személyi feltételekre vonatkozó része az, hogy koordinátor alkalmazása válik szükségessé. Ha a fenntartott családi bölcsődék száma 3 vagy 4, akkor a fenntartásban lévő valamely családi bölcsőde szolgáltatásnyújtója is lehet a hálózat koordinátora. Ha 5 vagy több családi bölcsőde van a fenntartásban, akkor külön koordinátor alkalmazására van szükség.
A személyi feltételek biztosításáról a fenntartónak az engedélyezési eljárás során nyilatkoznia kell. Továbbá az eljáró hatóság tényállás tisztázás keretében részletezett iratokat kérhet annak érdekében, hogy megbizonyosodjon a személyi feltételek megfelelőségéről.
A Fenntartónak minden esetben – rá rótt kötelezettségénél fogva – gondoskodnia kell a munkavállaló helyettesítéséről, ha az szabadsága, munkavégzésének akadályoztatása, betegsége okán nem tudja munkáját ellátni.
A helyettes személyre ugyanazok az alkalmassági feltételek vonatkoznak, mint a munkakört betöltő személyre. A helyettes személy alkalmazható Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, szociális gondozói díjban részesíthető. Fontos tudni, hogy sem a segítő személy esetében, sem a helyettes esetében az ellenőrzési gyakorlat alapján az egyszerűsített foglalkoztatás nem elfogadott.
Civil szervezet fenntartó esetében tartsuk szem előtt azt is, hogy semelyik minimális személyi feltételként előírt létszámot sem lehet betölteni önkéntes személlyel (beleértve a helyettest is) még abban az esetben sem, ha egyébként a szervezet megfelel a közérdekű önkéntes fogadására vonatkozó feltételeknek.
Ha szeretnéd profi segítséggel megvalósítani saját családi bölcsődédet, tekintsd meg szolgáltatásainkat az alábbi linkeken!
A bölcsődei útmutató lépésről lépésre
A szolgáltatások közül igencsak sok hasonló vonást mutat a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde. Az alapjellemzőket összehasonlítva ezt látjuk:
Az egyes szolgáltatások személyi -, és tárgyi feltételeit alapvetően a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet szabályozza, vagyis részletes előírásokat nagyrészt ebben a jogszabályban találunk (pl.: csoportszoba szüksége mérete, dolgozók szükséges végzettsége). Megállapítható azonban, hogy van még jó néhány olyan jogszabály, mely érinti a családi bölcsődék és a munkahelyi bölcsődék működését.
Természetesen vannak olyan gyermekekkel foglalkozó szolgáltatások, intézmények, melyek nem a Gyvt. hatálya alá tartoznak. Ilyenek a köznevelési törvény alá tartozó formák. Érdekes példa a Gyvt. hatályán kívül eső szolgáltatásra a játszóház – abban az esetben, ha az kereskedelmi egységen belül létesül (pl: egy plázában).
Ha szeretnéd profi segítséggel megvalósítani saját családi bölcsődédet, tekintsd meg szolgáltatásainkat az alábbi linkeken!