- Dátum: 2024.10.14.
Szerző: Nyári Szilvia Dátum: 2024. 07. 02.
Az évek során egyre gyakoribbá vált, hogy SNI vagy korai fejlesztésre és gondozásra jogosult kisgyermek bölcsődei ellátása családi bölcsődében történik. Egyre több kérdést kapunk a fenntartóktól e témában. Készítettünk egy általános összefoglalót, melyben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a sajátos nevelési igényű / korai fejlesztésre és gondozásra jogosult kisgyermekek családi bölcsődében történő ellátásával kapcsolatosan. Az összefoglalóban a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat és nem tárgyalunk konkrét eseteket, a jogszabályokat a 2024.07.01. állapot szerint vettük figyelembe.
Az alapok:
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 42.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátás keretében a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek nevelése és gondozása is végezhető.
A Gyvt. 42/A.§ (3) bekezdése alapján bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 35. § (1) bekezdése alapján, ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra (a továbbiakban: korai fejlesztésre és gondozásra) jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével a munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt (b) értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
A Rendelet 35.§ (2) bekezdése alapján, ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
A családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a gondozható gyermekek számát a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett férőhelyszám alapozza meg, azonban a sajátos nevelési igényű, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek számára biztosított ellátás módosítja a gondozható gyermekek számát (csökkenti, ld. Rendelet).
A Rendelet 35.§ (6) Ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, a bölcsődei ellátás egyes formáinál az e rendeletben meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátására vonatkozó csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető.
A Rendelet 37.§ (1) A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek bölcsődei ellátását, a (2) bekezdés alapján a sajátos nevelési igényű, illetve a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napi gondozási ideje négy óránál kevesebb időtartamban is meghatározható.
A Rendelet 51/H.§ (4) bekezdés alapján a családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személynek háromévente legalább egy alkalommal részt kell vennie a bölcsődei módszertani szervezet által kijelölt szervezet által tartott szakmai továbbképzésen (a), vagy sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermeket is ellátó családi bölcsőde esetén speciális szakmai továbbképzésen (b) szükséges részt vennie.
Milyen dokumentumok szükségesek:
Megjegyzés:
Központi költségvetési támogatásban részesülő fenntartók figyelmébe ajánlott a költségvetési törvény családi bölcsőde címhez tartozó szabályok SNI/korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek ellátása során az elszámolható gondozási napok számának meghatározásáról szóló szabályok, mert ez eltérő az alap számítási módoktól. További információ található a Magyar Államkincstár által közzétett elszámolási útmutatóban is.