Családi Bölcsődék

Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig. A részletes ügyfélfogadási rend ide kattintva olvasható.

Menu

Bölcsődétől az iskoláig: így rajzolódik ki a TISZA gyermek- és oktatáspolitikája

Szerző: Nyári Szilvia – Dátum: 2026. 05. 28.

Szerző: Nyári Szilvia – Dátum: 2026. 05. 28.

bolcsodetol-az-iskolaig-tisza-gyermek-es-oktatspolitika
Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Legutóbbi bejegyzések

Bölcsődétől az iskoláig: így rajzolódik ki a TISZA gyermek- és oktatáspolitikája

A következő összefoglaló a TISZA kormányzati programjának alapján készült kiegészítve a kormányalakítást követően történt eseményekkel. A feldolgozás során azokat a részeket emeltük ki, amelyek a kisgyermekneveléshez, a bölcsődei és gyermekfelügyeleti ellátásokhoz, a családtámogatásokhoz, az oktatáshoz, valamint a gyermekvédelem megerősítéséhez kapcsolódnak. A cél az volt, hogy áttekinthetően bemutassuk, milyen gyermek- és családpolitikai irányok rajzolódnak ki a programból.

1. Bölcsőde, korai fejlesztés, óvoda–iskola átmenet

A legkonkrétabb bölcsődei elem az „Okos nemzet, világszínvonalú tudás” fejezetben található. Itt a program vállalja, hogy bővíti a korai fejlesztés kapacitását, és rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenetet alakít ki. Ez közvetlenül kapcsolódik a kisgyermekkori neveléshez, mert a bölcsődét nem önálló ellátási szigetként, hanem az oktatási-nevelési életút első lépcsőjeként kezeli.

A program emellett azt is írja, hogy az oktatást a gyermekek igényeire kell szabni, az iskolának pedig az együttműködés szeretetére kell nevelnie. Ez tágabban a gyermeknevelési szemlélethez kapcsolódik, bár nem kifejezetten bölcsődei szakmai programként.

2. Gyermekfelügyelet és munkavállalás

A bölcsődei ellátás másik fontos előfordulása a női esélyegyenlőségi fejezetben van. A program szerint meg kell könnyíteni a gyermekfelügyelethez való hozzáférést, különösen bölcsődei és iskolán kívüli ellátások esetén, elsősorban az egyszülős családokat előnyben részesítő szabályozással. A cél itt nemcsak gyermekjóléti, hanem munkaerőpiaci is: a gyermekfelügyelet bővítése közvetlenül növelné a munkavállalási lehetőségeket.

Ugyanez a fejezet hangsúlyozza, hogy a nők és különösen az egyedülálló anyák jelentős terhet viselnek a gondozási feladatokban. A javasolt válaszok között szerepel a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, családbarát munkahelyek létrehozása, valamint az egyszülős családok célzott segítése.

3. Családtámogatás, kisgyermeket nevelő családok

A 100% Család Program a kisgyermeket nevelő családokhoz kapcsolódó egyik fő fejezet. A program kiemelt vállalásai közé tartozik a családi pótlék és az anyasági támogatás megduplázása, minden újszülött után egy 50 ezer forintos „Gyermekem született!” kelengye, valamint a GYES és a GYET megduplázása.

A dokumentum kritikája szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer nem segít eléggé a magyar családok többségének: a családi pótlék, a GYES és a GYET 2008 óta változatlan, a támogatások nem ellensúlyozzák megfelelően a gyermekvállalás költségeit, és a rendszer inkább a tehetősebb társadalmi csoportokat támogatja.

A vállalások között szerepel az is, hogy igazságosabbá tennék a családi adókedvezmények rendszerét: növelnék az alacsonyabb jövedelmű családoknak adható kedvezményeket, külön támogatnák az egygyermekes, egyszülős és fogyatékos gyermeket nevelő családokat, és összehangolnák a családi pótlékot a családi adókedvezménnyel.

4. Gyermekvédelem és gyermekjólét

A program egyik legerősebb gyermekekkel kapcsolatos blokkja a Brunszvik Teréz Gyermekvédelmi Program. Ez nem bölcsődei, hanem gyermekvédelmi fókuszú, de a gyermeknevelés és gyermekjólét szempontjából központi rész. A program szerint a gyermekvédelmi rendszer súlyos válságban van, a gyermekjóléti alapellátás sok helyen nem működik megfelelően, és a rászoruló családok különösen vidéken gyakran nem kapnak időben segítséget.

A vállalások között szerepel a gyermekvédelmi ellátórendszer megerősítése, a gyermekvédelmi alapellátás fejlesztése, valamint az, hogy a gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott legyen. A program külön említi a védőnői, fejlesztő szakemberi, pszichológusi és gyermekjóléti jelenlét erősítését, valamint a korai fejlesztés bővítését.

5. Gyermekek digitális védelme

A gyermeknevelés modern kihívásaként a dokumentum külön foglalkozik a digitális térrel. A problémafelvetés szerint a gyermekek egyre fiatalabb korban és egyre intenzívebben vannak jelen online, miközben nincs egységes digitális gyermekvédelmi rendszer. A felelősség jelenleg nagyrészt a családokra hárul.

A vállalások között szerepel egy egységes digitális gyermekvédelmi keretrendszer létrehozása, amely tisztázza az állam, a platformok, az iskolák és a családok felelősségét. Emellett életkorhoz igazított, alapértelmezetten biztonságos digitális környezetet írnának elő, és átfogó digitális nevelési, illetve szülőtámogató programot indítanának.

6. Apák szerepe és gondozási feladatok

A családi nevelés kapcsán a progrma az apák szerepét is erősítené. A 100% Család Program vállalja, hogy az apaszabadság időtartamát 3 hétre emeli, és olyan rendszert alakít ki, amely valódi részvételt biztosít az apáknak a gyermek születése utáni időszakban.

Ez a gyermeknevelési szemlélet szempontjából azért lényeges, mert a dokumentum nem kizárólag pénzbeli támogatásként kezeli a családpolitikát, hanem a gondozási feladatok igazságosabb megosztását is célként jelöli meg.

Rövid összegzés

A forrásanyagban a bölcsődei ellátás nem önálló szakpolitikai fejezetként szerepel, hanem három fő összefüggésben:

  1. korai fejlesztés és nevelési átmenetek: rugalmas bölcsőde–óvoda–iskola átmenet, korai fejlesztési kapacitásbővítés;
  2. gyermekfelügyelet és munkavállalás: különösen az egyszülős családok bölcsődei és iskolán kívüli ellátáshoz jutásának könnyítése;
  3. családtámogatás és gyermekjólét: GYES, GYET, családi pótlék, anyasági támogatás, kelengye, apaszabadság, gyermekvédelmi alapellátás és digitális gyermekvédelem.

Összességében a dokumentum a kisgyermeknevelést nem intézményi-szakmai részletességgel tárgyalja, hanem a családpolitika, gyermekvédelem, oktatás, női munkavállalás és társadalmi esélyteremtés részeként.

Közoktatási és Gyermekügyi Minisztérium

Lannert Judit közoktatási és gyermekügyi miniszter az egyes ide tartozó területekre külön-külön államtitkárokat kért fel, vagyis a közigazgatási és parlamenti államtitkárságok mellett négy szakmai államtitkárság jön létre:

  • Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság, Kereki Judit államtitkár vezetésével,
  • Közoktatásért Felelős Államtitkárság, Kókayné Lányi Marietta államtitkár vezetésével,
  • Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, Katz Sándor államtitkár vezetésével,
  • Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság, Naderi Zsuzsanna államtitkár vezetésével.

Lannert Judit Facebook oldala: Lannert Judit hivatalos Facebook oldala
TISZA: A működő és emberséges Magyarország alapjai: www.magyartisza.hu/program
Magyarország Kormánya: www.kormany.hu

Ha szeretnéd profi segítséggel megvalósítani saját családi bölcsődédet, tekintsd meg szolgáltatásainkat az alábbi linkeken!

Előző posztjaink

Előző posztjaink